Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érd: Kaktusz nagyhatalom

                               Érd : Kaktusz nagyhatalom

 

A Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete fogja össze a magyarországi gyűjtőket. Az egyesületen belül kisebb körök vannak, melyeket titkárok vezetnek. Ebből az egyik csoport az érdi Kern Péter Kaktuszkör. A tagok közül hárman: Libnárné Herczeg Ilona, Jokhel Csaba és Kiss Csaba szívesen és igen lelkesen beszélgettek velem a kaktuszokról.

 

Jokhel Csaba már két éve jár a körbe, de a kaktuszairól vetítéssel egybekötött előadással csak februárban mutatkozott be először. Miután az előző titkár lemondott, őt választották meg a Kaktuszkör titkárának.

 

 

Hány kaktusza van otthon?

Jokhel Csaba: 5000 körül. Persze nagyon sok benne a magonc, de azért kb. 2000 nagyobb darab is van. Nagyon sokan nem vetnek, mert az már egy kicsit macerás. Én 15 négyzetméteres polikarbonát kaktuszházban tartom őket. Nyáron a nagy részük kinn van az udvaron.

 

Hány kaktusz lehet Érden?

Jokhel Csaba: Amikor elkezdtem a „kaktuszozást”, észrevettem a neten, hogy Érd egy kaktusz nagyhatalom, mert sok gyűjtő él itt. Budapesten kívül nincs még egy olyan város, ahol ennyi kaktuszgyűjtő lenne. Az Országos Egyesületnek is mi adjuk a vezetőit. Sokan vagyunk, akik komoly munkát végzünk. Itt van az Egyesület székhelye is, sokszor járunk együtt kiállításokra. Ha sátrakat kell építeni a Fűvészkertben, akkor az érdiek zöme ott van!

 

A Kaktuszkör titkáraként mi a feladata?

Jokhel Csaba: Többszöri beszélgetés után a tagok úgy látták, hogy szívesen teszek azért, hogy Érden szebb és jobb legyen az élet.  Mindent megteszek azért, hogy fellendüljön a kaktuszozás. Mikor elvállaltam a feladatot, arra gondoltam, hogy még jobban össze kell hoznunk az embereket. Találkozzunk, ismerkedjünk, és beszélgessünk, ne vitázzunk. Próbáljunk meg kikapcsolódni, szórakozni. Fontos, hogy mindenki segítsen a másiknak.

 

Kiss Csaba 6 - 7 éve foglalkozik kaktuszokkal. Miután a honlapra írt cikkeket, felkérték, hogy a Kaktuszvilág című újságba is írjon. Nagyon szereti a magyar nyelvvel kapcsolatos szójátékokat, többek között a rejtvényeket. Felajánlotta, hogy készít néhányat az újság számára is. Bevonták a lap munkájába és ma már szerkesztőként is dolgozik.

 

Önöket, férfiakat miért érdekli ennyire a kaktusz?

Kiss Csaba: A kaktuszgyűjtők között is nagyon sok a férfi. Mindig meglepődöm, ha azt gondolják, hogy minket nem érdekelnek a növények. A kaktuszkutatók, leírók és rendszerezők között igen kevés a nő. A kaktusz – a közhiedelemmel ellentétben - nem veszélyes növény. Mivel egy idő után megnőnek, a mozgatásukhoz, - amit évente legalább kétszer, tavasszal és tél előtt el kell végezni - komoly fizikai erőre van szükség.  Az igaz, hogy egy ilyen szúrós növénnyel egy kicsit nehezebb bánni és hát a férfikéz többet kibír, mint a finom női…

 

Kesztyű?

Kiss Csaba: Igazi kaktuszost még nem láttam kesztyűben dolgozni. Nem lehet! A kaktusznak nem véletlenül olyan a tövise, amilyen. Hangsúlyoznám, hogy a kaktusznak tövise van, nem tüskéje. Én úgy lettem gyűjtő, hogy egy idős nénitől kaptam néhány kaktuszt. A takarításnál  útban voltak, ezért áttettem őket egy szerencsés helyre, ahol elkezdtek virágozni. Azt az ámulatot, amit akkor éreztem, azt nem tudom szavakkal elmondani! Hogy lehet valami ennyire tökéletes?!

 

Jokhel Csaba: Sokan elkeserednek, mert első évben túllocsolják a növényeket, emiatt nem tudják átélni az élményt, mikor virágoznak. Azt el kell fogadni, hogy minden növénynek vannak elvárásai. A kaktusz igénytelen növény, de azért nem annyira. Néhány nagyon egyszerű szabályt be kell tartani, hogy ne tegyük tönkre. Télen szinte minden kaktusz pihen. Ilyenkor jobb hűvösben tartatni és nem kell locsolni. Nyáron nem szabad rögtön a tűző napra kitenni, mert megéghet. Szoktatni kell a naphoz.

 

Jár szakmabeli is a körbe?

Jokhel Csaba: Botanikus vagy csak kaktuszokkal foglalkozó kertész nincsen közöttünk. Szabó Krisztina, a főtitkárunk viszont a kaktuszokból doktorált. Az egyesületben is talán csak egy-két ember van, aki ebből él. Magyarországon nincs akkora piaca, annak ellenére, hogy a növények csodálatosak.

 

Libnárné Herczeg Ilona jön-megy, intézkedik, szervezkedik, és pihenésképpen kertészkedik. A  Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületének gazdasági vezetője. Kb. 5000  darabos gyűjteménye előzetes időpont egyeztetés után látogatható.

 

Libnárné Herczeg Ilona: Én is azt szeretném, ha az emberek többet megtudnának a kaktuszokról és észrevennék, hogy milyen gyönyörűek. Március 19-én és 20-án 10-18 óráig Kaktuszkiállítás és Vásár lesz a Szepes Gyula Művelődési Központban. Az egyesületünk az idén 40 éves, ezért nagyon nívós kiállítást szeretnénk rendezni. Egész napos műsort adunk, folyamatosan vetítünk dvd-ről élőhelyi fotókat és képeket a gyűjteményünkről. 

 

Ha valaki szeretne kaktuszokkal foglalkozni, hogyan kezdjen hozzá, melyiket vegye meg először?

Libnárné Herczeg Ilona: Az echinopsisnak nagyon szép a virága és nem kényes növény, a mammillariák, a gymnocalyciumok is szinte egész évben virágoznak. Olyanokat ajánlok, melyek könnyen kezelhetőek, hosszan virágoznak és még olcsók is. Természetesen gyerekeknek is érdemes kaktuszokkal foglalkozniuk, számukra rajzpályázatot is hirdetünk. Érdemes rajzolni, mert szép nyereményeink vannak! Bárki bármikor csatlakozhat hozzánk. A Kern Péter Kaktuszkör honlapján a www.erdikaktusz.eoldal.hu oldalon mindent megtalálnak rólunk. Személyesen minden hónap második csütörtökén találnak meg minket itt a klubban, az Enikő u. 2. szám alatt, ahol előadásokat tartunk, beszélgetünk, irodalmat, információt cserélünk. Szeretettel várunk minden kaktusz barátot!

 

Kiss Csaba: A Kaktuszkiállítás második napja, március 20-a az idei tavaszi napéjgyenlőség napja is. Ekkor kezdenek felébredni a növények, főleg a kaktuszok. Nem tudok szebbet elképzelni, mint a tavasz kezdetén saját kaktuszunk virágzását nézni!

 

 

Ozsda Erika

Érdi Újság 2011. március 10.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.