Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


JANUÁR

Tovább a  I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. hónaphoz.

 

Január



Az esztendő 1. hónapja a legtöbb gyűjtő életében a nyugalom hava marad. Hiszen növényeink "téli álmot alszanak", pihennek. Kevés kivétel azonban most is akad. Egyes Parodiak (szinonim Brasilicactusok) bimbókat hoznak. Ezeket a növényeket tartsuk a meleg szoba déli fekvésű ablakpárkányain, és ha ez is kevés, alkalmazzunk mesterséges megvilágítást is. Óvatosan öntözzük a talajukat, de csak cseppenként adagolva a vizet. Az elkésett karácsonyikaktuszunkon (Schlumbegera truncata) is előfordulhatnak még kósza bimbók, tarsuk e "lusta" kedvenceket is melegebb, félárnyékos helyen. A melegben öntözhetjük talajukat és párásíthatjuk is a levegőt. A magkatalógusokat is fussuk át és kedvünkre válogassunk, bőven van időnk a magvetésig. Egy dolgot viszont tartsunk szem előtt: mindig legyen helyünk majd az idővel felnövekedő új kaktuszgeneráció számára. Gondoskodjunk ültető- edényekről, talajról, címtáblácskákról. Ha már meg is érkezett, amit kiválasztottunk, akkor a vetést is elkezdhetjük, ha tudjuk biztosítani a folyadékon kívül a megfelelő hőmérsékletet és fényt a csírázáshoz. A gombafertőzések veszélyére készüljünk fel, és védekezzünk a vetés előtt és utána is. Egyes kaktuszok, mint például a Pereskiopsis, nem szeretik a hideg, száraz teleltetést. Nekik a szobában egy mérsékelten fűtött, de világos helyet keressünk. Mindenképpen öntöznünk is kell őket, mert különben elvesztik a leveleiket. Ha levelekkel együtt sikerült átteleltetnünk, akkor már korán olthatunk is rájuk a frissen kikelt magoncokból, vagy ha valamelyik növényünket oltással akarjuk szaporítani. Figyeljük meg növényeink bőrfeszességét, ha erősen ráncosodnak, akkor gyanakodhatunk a túl meleg hőmérsékletre, esetleg élénkebb, állandó huzatra. Ezeket tegyük hűvösebbre, vagy huzatmentes helyre. A túl fonnyadt növények nehezen, vagy egyáltalán nem heverik ki a mértéktelen folyadékvesztést – „lógni” fognak.

Varga Zoltán Budapest

 

 

 

 NAPTÁRTÖRTÉNET

Január

 


 

A Gergely-naptár 1. hónapja a január, amely 31 napos. Az év 1-31. napjait (a szökőév nem befolyásolja) és a (53.)1-4.(5.) heteket foglalja magába. Az esztendő első hónapja és a hétből az első 31 napos. Az elnevezése a latin Janus névből származik. Janus a kapuk és átjárók istene, a kezdet és vég védőszelleme volt az ókori római mitológiában. A Janus-arcú megnevezést gyakran használják a kettősségre, a kétszínűségre. Janus két arca egyszerre tekint a múltba és a jövőbe. A január és a február volt az esztendő két utolsó hónapja, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz (amely így 12 hónapos lett), mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak a mezőgazdasági munkák híján nem kapott hónapot. Egy ideig még a március maradt az év első hónapja, azonban hamarosan a január vette át ezt a funkciót. Azóta a hónap és egyben az év első napja, a mindenki által ismert újév napja. A 18. századi nyelvújítók által javasolt magyar elnevezése (január vagy a régies januárius hónapnév helyett) zúzoros. A régi magyar neve - mely népi kalendáriumokban szerepelt – Boldogasszony hava, valamint télhó néven is említették, ősi magyar nevén pedig Fergeteg hava. Szabályos években a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év októbere. Szökőévben a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az április és a július. A hónapnév rövidítése: jan.

 

Az emberiség életében különleges jelentősége van az évkezdő napnak. A Himnusz hangjai után, pezsgővel, tűzijátékkal és ünnepi beszéddel köszöntjük az újévet és a jövendő új esztendőt. Sokan fogadalmat tesznek, hogy miben változnak meg az új évben.

A magyar népi hagyományokban újév napját kiskarácsonynak is nevezik. Ezen a napon régebben szokás volt főleg az ifjabb generáció részéről újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak ajándékkal – almával, dióval, süteménnyel, esetenként aprópénzzel - kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek az emberek megelőlegezni különféle jó dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik velük, vagy amit cselekszenek, az egész évben ismétlődni fog. Újév napján is hagyományos ételek kerülnek az ünnepi asztalra: pl. sült malac, virsli, lencsefőzelék, -leves, korhelyleves. Januárban a karácsonyi ünnepségsorozat folytatódik és január 6-án, vízkeresztkor ér véget. Január 6-ika, vízkereszt napja hagyományosan a karácsonyi ünnepkör lezárása és a farsangi időszak (bálok, lakodalmak) kezdete, és egyben a karácsonyfa lebontásának a napja. Az ünnep előestéjén szentelik meg a vizet (vízszentelés >>> szentelt víz), és a házszentelés is gyakori szokás volt. Az emberek felírták a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét a házuk ajtófélfájára (Gáspár, Menyhért, Boldizsár).

A gazdasági év is ezzel a hónappal kezdődik. Az oktatásban a téli vakáció közvetlen az újév utáni napokban véget ér.

 

Néhány jóslás az időjárásra vonatkozóan:

-         ha csillagos az égbolt, rövid lesz a tél

-         ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő

-         hideg északi szél esetén hosszú, kemény télre számíthatunk

-         ha olvadni kezd, sok bor terem

 

A magyar népi mondóka a január hónapot a következőképpen jellemzi:

 

Pálnak fordulása

Fél tél elmúlása

Piroska napján a fagy

Negyven napig el nem hagy.

Ha fénylik a Vince

Megtelik a pince.

A ködös január

Nedves tavasszal jár

 

Januári nevezetes napok közül néhány kronologikus sorrendben:

 

01. Újév napja, a béke világnapja, Petőfi Sándor születésnapja, Szent István megkoronázásának napja.

06. Vízkereszt (a karácsonyi ünnepkör vége, a farsang kezdete)

22. A magyar kultúra napja (a Himnusz születése) 

25. Pál-forduló (időjárásra vonatkoztatva)

 

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek januárra:

-         Bak (december 22-január 20.)

-         Vízöntő (január 21-február 19.)

A januári égbolton a Nap az állatöv jegyei közül áthalad előbb a Nyilas csillagképen, majd a Bak csillagképbe lép.

 

Magyarországon ebben a hónapban továbbra is (és egész télen) csak a télálló kaktuszfajok és egyéb pozsgások maradhatnak a szabadban, a fagytűrők mindenféle csapadéktól (eső, hó, havas eső, jégeső, jeges eső, ónos eső, fagyott eső, dara, zúzmara, dér, köd) védett helyen szintén kint telelhetnek. A Schlumbergera truncata – karácsonyikaktusz – második hullámban virágozhat január hónapban is. A hó- és fagykárokra figyeljünk, az üvegház észrevétlen, hőszigetelés nélküli zugaiba befújhat a szél, elfagyhatnak a közelben lévő, nem hidegtűrő kaktuszok. Szüntessük meg a hideg zugokat.

 

A hóvirág

 

A január emblematikus virága a hóvirág, amely egyben a tél végének is a szimbóluma. A hóvirág (Galanthus) az amarilliszfélék talán legismertebb növénynemzetsége. 16 fajuk van, melyek a Balkántól a Kaszpi-tóig találhatók meg. Közülük a legkülönlegesebb faj Görögországban őshonos és októberben virágzik. Magyarországon három faj fordul elő: ebből kettő nem őshonos, hanem a kertekben ültetett pompás hóvirág (Galanthus elwesii) -, amely olykor már januártól virágzik - és a redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus), valamint az őshonos kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis).

A kikeleti hóvirág 10-20 cm magas, hagymás, évelő növény. Hengeres, levéltelen, felálló, csúcsán visszahajló szára csupán egy bókoló virágot hordoz. A két tőállású, kékeszöld levél szálas, 5-10 mm széles. A három külső lepellevél hosszabb, mint a három zöld csúcsú, belső lepellevél. Hagymájuk rendkívül erős toxint tartalmaz. A kikeleti hóvirág Közép-Európában őshonos, nyirkos erdők, ligetek, cserjések tápanyagban gazdag, humuszos vályogtalajok lakója. Kimondottan szereti a lombos elegyes-, szurdok- és ligeterdőket. A virágzási ideje ritkán január, általában február-március között van, a legkorábban virágzó növények közé tartozik. Eredeti termőhelyein sok helyütt megritkult, ezért a hóvirág Magyarország területén védettséget élvez, letépésük bírságot von maguk után.

 

masolat---hovirag004.jpg

Kikeleti hóvirág

Alcsút arborétum

Fotó: Lukoczki Zoltán

 

Érdekesség az egyéb hónapnév próbálkozásokra:

Commodus, aki egészen különleges uralkodó volt, az összes hónapot átnevezte a felvett neveivel a következőképpen (januártól decemberig): Amazonius, Invictus, Felix, Pius, Lacius, Aelius, Aurelius, Commodus, Augustus, Herculeus, Romanus és Exsuperatorius.

 

Forrás:

Britannica Hungarica

Wikipédia

 

Írta: Kiss Csaba

2011. december 31.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.