Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Aztekium.

2011.10.30

Aztekium Boedecker 1929

 

A nemzetséggel kapcsolatos ismeretek

 

A nemzetség leírása: Aztekium Boedecker 1929 Monatsschr. Deutsch. Kakt.-Ges. 1: 52.

 

Etimológia

Az Aztekium nemzetségnév jelentése utal arra a tényre, miszerint a kaktusz külső megjelenése – a zöldesszürke ráncos bőre – hasonlít egy idős azték indián markáns arcára, valamint bizarr formája, rovátkoltsága az azték kultúrából ismert domború faragványokon lévő saját rúnáikra, azaz rovásírásukra és a díszítő motívumaikra is emlékeztet egyaránt. A névadásban az is szerepet játszott, hogy a maja-tolték indián népcsoportok helyét átvevő azték őslakók birodalmi központja a mai Mexikó területén volt. E ráncos, gyűrődött felületű törpekaktuszt is itt fedezték fel, sőt a közelmúltig ez a kis különleges kaktusz volt Mexikó jelképe.

 

História

A nemzetséget Friedrich Bödecker (1867–1937) német iparos, festőművész, a Mammillaria és az Echinocereus fajok kutatója, új fajok leírója hozta létre az Aztekium ritteri felfedezését és leírását követő évben. Bödecker, a kitűnő kaktuszismerő, sok szakmai írás szerzője, és több növény leírója volt, az újonnan felfedezett fajt először Echinocactus ritteri néven írta le, de hamarosan felismerte, hogy ez a kistermetű, különleges kinézetű új növény merőben különbözik az addig ismert bármelyik kaktusztól. Kiemelte az Echinocactus gyűjtőnemzetségből és az akkor még monotipikus Aztekium nemzetséget hozta létre. Azóta egy újabb faj – az 1991. szeptember 20-án felfedezett Aztekium hintonii Glass & Fitz – gazdagítja a nemzetséget. Az Aztekium hintonii megtalálását megelőzően Curt Backeberg (1894–1964) a kaktuszkutatásban szerzett óriási tapasztalata alapján feltételezte, hogy egy másik, nagy virágú forma(?) is létezhet. Ezt a nagyjából helyes megérzését alátámaszthatta a kaktusztudománynak szentelt egész életműve. Backeberg német kaktuszspecialista terepkutató, szerző, gyűjtemények létrehozója, az eddig ismert legnagyobb kaktuszmonográfia, és az abból összeállított, 1966-ban kiadott Das Kakteenlexicon c. mű szerzője. Nevéhez kaktuszrendszer megalkotása, számos új faj megtalálása és leírása fűződik. Munkaszeretetére és fizikális adottságaira jellemző volt, hogy még közvetlen halála előtt is aktívan tevékenykedett a Hamburg melletti Bergendorfban.

 

Habitus

A nemzetségre jellemző, hogy a fajok egyedülállók vagy csoportosak. A szár nyomott gömb illetve rövid hengeres alakú, szürkészöld színű. A gyengén csavarodott borda keresztirányban redőzött vagy rovátkolt az areolák között. A virág felső állású (apical), tölcsér alakú, a mag színe barnától feketéig változhat, fényes, dudoros felületű. A köldök körül fehér, húsos redukálódott magköpeny képződik.

 

Élőhely

Mexikó középső részén, a közép-mexikói magasföld északkeleti tájolású, Nuevo León szövetségi államban él – viszonylag kis területen – a nemzetség jelenleg ismert mindkét faja.

 

Felhasznált irodalom:

 

Haustein, E. (1998): Der Kosmos-Kakteenführer. Kosmos.

Hunt, D. – Taylor, N. – Charles, G. (2006): The New Cactus Lexicon: descriptions and illustrations of the cactus family. dhbooks, Milborne Port.

Manke, E. (2001): Kaktuszok. Magyar Könyvklub.

Mészáros Z. (1969): Virágzó kaktuszok. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Nemes L. – Szabó D. (1981): Kaktuszok. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Papp L.: Pozsgások 38. kártya. MPKE–MKOE.

Schneck, M. (1997): Kaktuszok. Új Ex Libris Kiadó.

Schönfeld, G. (1987): A kaktuszgyűjtemény ékszere: Aztekium ritteri. Kaktusz-Világ XVII. évf. 3. szám.

Simon & Schuster (1985): Cacti and succulents. Fireside.

Subík, R. – Kunte, L. (2004): Kaktuszok enciklopédiája. Kossuth Kiadó.

 

Írta: Kiss Csaba



 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.