Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Maihueniopsis

2011.10.29

Maihueniopsis Spegazzini 1925

 

Család: Cactaceae

 

A nemzetséggel kapcsolatos ismeretek

 

Első leírása:

Maihueniopsis Spegazzini 1925/An. Soc. Cient. Argent. 99: 86.

 

Szinonimák

Puna Kiesling 1982/Hick 1: 189.

Maihueniopsis subg. Puna (Kiesling) Stuppy 2002/Succulent Plant Research 6: 50.

 

Etimológia

Az összetett tudományos nemzetségnév első tagja a „Maihuenia”, chilei népi nevén (dél-amerikai indiánok nyelvén) tövises cserjét, bokrot jelent, a második tagja az ógörög eredetű „–opsis”, vagyis -szerű, hasonló, (valamire) emlékeztető jelentésű, tehát a szóösszetétel maihueniaszerű, Maihuenia-hoz hasonló kaktusznemzetséget jelent.

 

História

A nemzetséget SPEGAZZINI írta le, amely jelenleg nyolc fajból áll. Tagjait ezt megelőzően egységesen az Opuntia nagy gyűjtőnemzetségbe sorolták. Újabban néhány faj átkerült a szintén önálló, 1980-ban létrehozott Cumulopuntia Ritter és a már 1868 óta létező Tephrocactus Lemaire nemzetségekbe.

Dr. Carlos Luigi SPEGAZZINI (1858-1926) olasz származású argentin kaktuszgyűjtő, a botanika professzora. 1879-ben telepedett le Argentínában. A La Plata városában működő múzeum Biológiai Intézetének professzora és igazgatója is volt egyben. 1905-ben jelent meg a „Flora de le Provincia de Buenos Aires” c. műve. Számos argentin - Echinopsis ancistrophora, E. famatinensis, E. haematantha, E. mirabilis, E. saltensis subsp. saltensis, E. thelegonoides, E. thionantha subsp. thionantha, Gymnocalycium baldianum, G. bruchii, G. platense, G. stellatum, G. stuckertii - és uruguayi faj - Frailea phaeodisca, F. pygmaea subsp. pygmaea, valamint a Maihueniopsis és a Parodia nemzetség – leírója. Nevét a Cereus spegazzinii Web. és a Gymnocalycium spegazzinii subsp. spegazzinii Br.&R. fajok őrzik.

 

Megjegyzés

A nemzetség típusfaja korábban a Maihueniopsis molfinoi Spegazzini volt, amely jelenleg a M. glomerata fajba került besorolás miatt.

 

Habitus

A nemzetség fajai alacsony növésűek, összeálló, sűrű, bokorszerű párnákat képeznek, melyek átmérője kisebb mint kb. 1 méter (kivéve a Puna alnemzetség). A gyökér gumós (megvastagodott). Az elágazások vagy szártagok az alapjuknál összenőttek, általában erősen csatlakozók, gömbölyűek, tojásdad alakúak vagy hengeresek, (néha szokatlanul lekerekítetten kúpos vagy hengeres, mint pl. a M. clavarioides fajnál), gyakran szemölcsszerű felületűek, ezek gyakran nem határozottan elkülönülők. Az új hajtások végén erősen redukálódott (csökevényes), legtöbbször hamar lehulló, hengeres, pozsgás levelek fejlődnek. Az areolák a szártagok felületén egyenletesen elosztottak, besüllyednek, hajasak és glochidiakkal ellátottak (amelyek hiányoznak a M. clavarioides fajnál). A tövisek burok (hártya) nélküliek, gyakran lapítottak. Nappal virágzók, a virág sárga, narancssárga, rózsaszín vagy vörös, (vagy vöröstől néha barnássárgáig változó, mint pl.: a M. clavarioides esetén). A termés nedvdús (a Puna alnemzetségnél száraz), vastag falú, nem felnyíló. A virágareola glochidákkal ellátott, vagy azok nélküli. A mag változatos méretű és alakú, 3-6 mm átmérőjű, oldalról lapított, lencse formájú vagy szokatlanul szögletes, a színe fehértől a sárgáig változhat, aprón hajas (egyetlen nagy sejtű) trichomákkal fedett.

Megjegyzés: Ez semmi különlegeset nem jelent, csak annyit, hogy a mag felületét egyetlen, viszonylag nagy sejtből álló kis dudorok borítják, hasonlóan, mint a Cumulopuntia esetében.  Az areolák azonban egyenletesebben helyezkednek el a szártagokon (nem zsúfolódnak össze a csúcs felé), a magköpeny kizárólag hosszanti nyújtott cellákból áll (ez egy jellegzetesség, ami egyébként csak a Pterocactus nemzetségnél található), a külső epidermisz cellái egyetlen sejtből álló trichomákká alakultak.

 

 

A nemzetséghez jelenleg az alábbi 8 faj tartozik:

(Zárójelben az alapnév első leírásának dátuma)

 

M.  archiconoidea Ritter 1980 (1980)

M. clavarioides (Pfeiffer) Anderson 1999 (1982)

M. conoidea Ritter 1980 (1958)
M. darwinii (Henslow) Ritter 1980 (1837)

M. glomerata (Haworth) Kiessling 1984 (1830)

M. hypogaea (Werdermann) Ritter 1980 (1931)
M. minuta (Backeberg) Kiessling 1984 (1936)

M. subterranea (Fries) Anderson 1999 (1905)

 

Érdekességek

  1. A felsorolásban itt nem szereplő taxonok mindegyike valamelyik elfogadott faj szinonim elnevezése.
  2. Meglepő, hogy a nemzetséget leíró Spegazzini egyetlen fajjal sem képviselteti magát sem az első leírás, sem pedig a rendszerbe helyezés szempontjából.
  3. A nemzetség első felfedezett tagja a M. glomerata 1830-ból, a második a M. darwinii 1837-ből való. A további sorrend a fajok felsorolásánál a zárójeles dátumokból kiolvasható.
  4. Megjegyzendő, hogy Maihuenia Philippi 1883 nevű kaktusznemzetség is létezik, és több növényismertető leírás is érdekes módon a Maihueniopsis-t a Maihuenia nemzetséghez hasonlítja (majd ezt pedig a Cylindropuntia-hoz).

 

Élőhely

Argentína: Jujuy, Mendoza, Neuquén, Salta, San Juan, Santa Cruz,

Bolívia: Potosí, Tarija,

Chile: Atacama-sivatag, Vallenar, El Tránsito, Antofagasta.

A M. glomerata 4000 m magasságban is előfordul.

 

Felhasznált irodalom

Britannica Hungarica Világenciklopédia 4. kötet

Charles DARWIN: Egy természettudós utazása a Föld körül

Walther HAAGE: Kakteen von A bis Z
David R. HUNT: The New Cactus Lexicon
Kaktusz-Világ 1986/2 és 2008. szeptember - október

Magyar Larousse
Dr. NEMES Lajos - SZABÓ Dezső: Kaktuszok
Rudolf ŠUBIK - Libor KUNTE: Kaktuszok enciklopédiája
Új Magyar Lexikon 2. kötet

VÁMOS Magda: Így élt Darwin

 

 

Angol fordítás: VARGA Zoltán

Írta: KISS Csaba

2008. december 15-31.


 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.