Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

                                                      

                      Madeira, Európa virágoskertje

 

 

Madeira, a Portugáliához tartozó Madeira-szigetek központi szigete mérsékelt, de itt-ott trópusi és szubtrópusi éghajlatának köszönhetően Kép rendkívül buja vegetációval rendelkezik. A sziget alacsonyabb fekvésű hegyoldalait és völgyeit trópusi hatású, liános, páfrányos dzsungel borítja. Máshol eukaliptuszerdőket, míg északnyugaton az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított babérerdőket (Laurisilva) találjuk. A hűvösebb, északi részeket inkább mediterrán éghajlat jellemzi. A hegyvidéken meg főleg az alpesi jelleg érvényesül. Februártól kezdve virágzik a rekettye (Genista) Kép és a zanót (Cytisus). A fokföldi szerelemvirág (Agapanthus africanus) lila és fehér virágai a sziget jelképe is lehetne. A kálla (Zantedeschia aethiopica) itt szinte gyomnövény. A szubtrópusi óceánparton minden hónapban virágzik valamilyen növényféle: Hibiscusok, Bougainvilliak, papagájvirágok (Strelitzia), flamingóvirágok (Anthurium), Begoniak, Azaleak, Rhododendronok, kaméliák (Camellia), hortenziák (Hydrangea). A sziget klímája nagyon megfelelő az orchideák és a broméliák számára. A sziget érdekessége a Madeira Kép büszkeségének (Echium candicans vagy Echium fastuosum) nevezett terjőkeféle, ami a mi kígyósziszünkkel rokon virág. Madeira pompás vegetációjának kialakulása két dolognak köszönhető, az egyik, hogy a talaj vulkáni kőzetből áll, ezért a talaj nagyon termékeny, a másik a forró és párás éghajlat.

Madeira hőmérséklete egész évben kellemes: télen kb. 18 C fok a jellemző gyakori esőkkel, míg a nyári hónapokban 25-26 C fok az átlag, lényegesen kevesebb esővel. Az atlanti-óceáni szigetek Afrika partjaitól (Marokkó) 550 kilométerre találhatók, Casablanca magasságában. Az anyaországtól való távolsága több mint 900 kilométer. A portugálok fedezték fel 1418-ban.

Megfigyelésem alapján, az itteni embereknek a természet nagyon fontos, és ezért sokat is tesznek. A növényeket, Kép virágokat nagyon szeretik. Volt, aki csokorszámra vett több fajt, fajtát is, napszaktól függetlenül. Az árusok kínálata mindig bőséges. Sokszor még távolról is nézegettem az árusok portékáit, mert oly szemet gyönyörködtető látvány volt, a virágok sokszínűsége. A különlegességek különösen elbűvöltek, főleg ha még nem láttam ehhez hasonlót. Ilyen volt: Musa rubra (vörös banán) piros színű virágja, amikor a virág levele lehajlott, előtűntek a sárga színű kör alakú 3-4 centiméteres porzói, legjobban az elektromos fogkeféhez tudom hasonlítani, vagy a Salvia splendens (tündöklő zsálya) vérvörös virágai vagy Justicia carnea (más néven Jacobinia carnea) rózsaszínű szirmai is fenséges látványban részesítettek. Még sorolhatnám a növényeket, de külön említést érdemel, hogy nemcsak vágott virágokat lehetett kapni, hanem szaporításra alkalmasakat is. Legyen az a növény hagymás, gyökeres, kisméretű vagy nagy, lágyszárú vagy fás szárú. Szállításra készen voltak becsomagolva, egy kis képpel ellátva, mely arról tájékoztatta a vevőt, hogy milyen színű lesz a növény virágja, és ami még elmaradhatatlan volt, a latin megnevezés.

A Monte Palace Trópusi kert, a sziget székhelyén, Funchal szélén, egy kiváltságos helyen terül el, ahonnan a kilátás fenséges. Egyszerre van jelen a természet harmóniája, a kultúra és a művészet. A 20. század első felében a Monte Palace szálloda a gazdag angol vendégek számára nyújtott kikapcsolódást, pihenést. A tavon a fehér hattyúk között csónakázhattak a szállóvendégek. Később a hotelt és annak kertjét José Berardo vásárolta meg. Kép A kertet a felújítás után, 1989-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. 1987 óta a Berardo Alapítvány kezében van ez a magántulajdon, és folyamatosan azon dolgoznak, hogy óvják és védjék a természetet. José Berardo Japánban és Kínában is járt, külföldi útjai során a kint látott sok érdekesség, az ottani kultúra, az életmód elbűvölte. Ez az oka a Keleti-kert kialakításának. A csodálatosan szép, színes csempepanelek a portugál-japán kapcsolatok történetét ismerteti a 16. századtól a jelenkorig. A Portugál történelem jelentős állomásait azulejo csempefestmények mesélik el. A kert területe 70 000 négyzetméter és zónákra osztott. A növénygyűjtemény magában foglalja a hazai és a világ minden tájáról származó egzotikus növényeket. A becses ritkaságok elbűvölően hatnak a fák, virágok szerelemeseire. Körülbelül százezer növényfaj, köztük Azalea, hanga (Ericaceae), bunkóspálmafélék (Cordyline), babér (Laurus), kaméliák (Camellia), hortenziák (Hydrangea), paliszanderfák (Jacaranda), Bougainvilleak, afrikai-tulipánfa (Spathodea campanulata), páfrányok (Cyathea, Dicksonia), Rhododendronok színpompája ékesíti a kertet. A fokföldi és ázsiai páfránypálmák (Cycas) szinte valamennyi faja megtalálható. A keleti kert bejáratát faragott márványoroszlánok vigyázzák. A keleties hangulatot tovább fokozzák a pagodák, állatfigurák, kínai vázák, Buddha szobrok, lámpák, oszlopok ízléses elrendezése. A japánkertet apró tavacskák díszítik díszhalakkal. A kert hátsó részén, hazai növényfajokat találunk. Az egész terület földteraszokra osztott, csordogáló vízesésekkel, apró patakokkal, szélesen lezúduló vízágyakkal. A terület bejárásához több napra lenne szükség.

Kép

 

Rövid beszámolómmal remélem sikerült egy kis ízelítőt adnom Önöknek és kaktuszgyűjtő társaimnak Madeira gazdag növényvilágáról.

 

 

Az utazó és a szerző: Lévai Margit

 

2010. július

 

erdikaktusz@gmail.com

obregonia@freemail.hu       Kiss Csaba

adsl783520@t-online.hu     Jokhel Csaba