Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kaktuszmagvetés

2015.01.29

Kaktuszmagvetés

 

Minden kiállításon találkozom olyan gyűjtőkkel, akik eddig még nem próbálkoztak magvetéssel, ami egyébként a legolcsóbb, ámde meglehetősen türelmes beszerzése kedvelt kaktuszainknak. Jó esetben egy 20 szemes csomagból 15 növénykét tudunk felnevelni. Így még ha kevésbé sikeres is a megvetés, akkor is tudunk legalább 3 darab növényt gyűjteményünkbe helyezni. Kivételek persze mindig vannak, amikor egyetlen mag sem akar erre a világra szikleveleket hozni. Az azonban bizonyos, ha megtanuljuk a legelemibb fogásokat, biztosan felesleget is tudunk termelni, amikkel meglephetjük szomszédjainknak, barátainkat, vagy akár felajánlhatjuk cserenövényként is. Tehát fogjunk bele, hogy nekünk is mihamarabb legyenek saját magunk ültette kaktuszaink.

A vetés megkezdése előtt azonban van néhány dolog, amit nem árt tisztázni. Ilyenek pl, hogy mikor, mibe, milyen ültető közegbe vessünk, mivel locsolunk, csávázunk. Kezdjük is az elején.

Mikor vessünk?

Sokan kérdezték már, hogy mikor lehet a kaktuszmagot elvetni? Erre röviden azt szoktam válaszolni, hogy én egész évben vetek, de a legideálisabb a tavaszi vetés. Nem kell gondoskodnunk különleges hő és fényforrásról, mint egy téli vetés esetén, ráadásul a tavaszi vetésnél a tél beállta előtt kellőképpen megerősödhetnek kis magoncaink.  

Ültető edényeink.

Az edények kiválasztásánál több szempont is figyelembe vehető.

a11..jpg                3..jpg   

 Csak néhány szem magot akarunk vetni, esetleg néhány fajt, vagy akár egy egész gyűjteményre valót. Néhány apróságot azonban érdemes szem előtt tartani.  Ne használjuk olyan edényt, aminek magassága kevesebb, mint 1-2 centiméter, mert a benne lévő ültető közeg könnyen kiszárad, így mikroklímája nem egyenletes viszonyokat biztosít. Ne használjunk túl magas edényeket, mert a felső rétegekbe nehezen szívódik fel a nedvesség, illetve feleslegesen sok talajt igényel.  Ne használjunk vajas, túrós dobozokat, csak megfelelő tisztítás után, de ne maradjon benne semmi, még a csomagoláson található papírszármazék sem. Ezek könnyen elkezdhetnek penészedni, így vetésünk igen könnyen a gombák martalékává válhatnak. Én a 3-es képen látható ültető tálcákat használom, amelyek szerintem megfelelő magassággal rendelkeznek. Mondhatjuk, hogy szinte sterilek. Az alatta elhelyezett szivató tálcából folyamatosan el tudjuk látni megfelelő mennyiségű vízzel. Egyetlen baj van csak vele, hogyha kissé foghíjasan kelnek magjaink, - akkor nagyon sarkosan fogalmazva, - tartogatunk egy egész tálcát 3-4 darab,  5x5-ös cserép helyett.  

p1010075.jpg  Erre is ugyan van egy egyszerű megoldás. Egy olló használatával, kivághatjuk azokat „kockákat”, amiben kikeltek a magok, a felesleges, üres edénydarabokat eltávolítjuk, míg a hasznos darabokat egymás mellé helyezve, egy kisebb tálcába helyezhetjük. Én ezt azért nem teszem meg, mert későbbiekben ezekbe az egyszer használt tálcákba szoktam a magoncokat kitűzdelni. 4-es kép.

 a14..jpgHa az edény kiválasztása megvan, akkor kezdhetünk a földkeverékünk összeállításához.

A talaj összeállítása,

Többféle recept van, mindenki mást anyagra esküszik, mindenki másképpen sterilizál, ha sterilizál. Én a következő módszert ajánlom. A földet átrostálom, mert bármilyen jó minőségű földet is vásárolunk, mindig találok benne felesleges fadarabokat, amelyek korhadása során, gombafertőzést eredményezhetnek. Ezután hozzákeverek kvarchomokot, vagy ha éppen nincs, sima sódert, amit szintén átrostálok a nagyobb kavicsok kiszűrése érdekében. Ha ez megvan, mehet sterilizálni, amire én egy kiöregedett mikrohullámú sütőt használok. Beleteszem a kívánt mennyiséget egy jénai tálba, majd indítom a mikrót kb. 20 percre.  

p1010072.jpg

A képen látható keverékhez még szórtam némi velencei gránit murvát. Miután teljesen kihűlt a keverékünk, megkezdhetjük az ültető edények feltöltése.  

Magbeszerzés, magok előkészítése vetéshez:

A magbeszerzés talán az egyik legnehezebb kérdés, bár ha tudjuk, hogy milyen növények magjait keressük, vagy már a forrást is megtaláltuk, akkor máris megoldódni látszik a dolog. Azonban nem árt elgondolkodni azon, hogy ki milyen szinten áll a kaktuszgyűjtéssel.  Éppen csak kipróbálni, gyakorlati tudást szeretnék szerezni a biztonságos vetéshez, vagy már belevágok a másik végletbe, amikor ritka, gyűjtőszámos, drága magokból szeretnék szép, ritka, különleges gyűjteményt összeállítani. Bizonyára, aki ezeket a sorokat olvassa, azok talán még nem a legprofibb nevtelenaa.pngkaktuszszaporítók, így maradok a kezdőbb magvetők gondjainál. Tehát szereztünk ismerőstől, barátoktól, vagy esetleg az MKOE maglistájából néhány olcsóbb magot, amelyeket szeretnénk elvetni. Mielőtt csomagolásból kibontanánk magjainkat, nem árt, ha rögtön készítünk egy névtáblát is, mert ne gondoljuk azt, hogy mi majd fogunk a nevükre emlékezni 1-2 év múlva is. Itt sem szabad figyelmen kívül hagyni, amiről már fentebb beszéltem, hogy a névtáblák sem lehetnek koszosak, sajt, vaj, túró maradványos műanyag csíkokból, mert az is penészedéshez fog vezetni.

Nincs már akkor más dolgunk, mint kezünkbe vegyük a magokat. Biztos vagyok, hogy itt is sokunknak más a véleménye, de én a magokat fajtánként egy gombaölő porban csávázom. Ez annyit nevtelenfgfg.pngjelent, hogy egy adag maghoz (kb. 20 szem) késhegynyi Dithane M-45 gombaölő port keverek, amit egy kis edényben összerázok. A magokra feltapadt szerrel együtt így már rászórható a föld felszínére, amelyet takarnunk földdel nem kell, csak a nagyobb szemű magok esetén érdemes 2-4mm vastagságú ültető közeggel megszórni. A kisméretű magokat vetésekor nem árt, ha a vetés megkezdése elött, apró kaviccsal szórjuk a földfelszint, hogy a kikelő magoncok a kavicsokon megtámaszkodhassanak.  Miután minden magot csáváztunk és kiszórtunk, következhet a belocsolás, amit alulról szívatva, szintén gombaölős szerrel bekevert vízzel tudunk elvégezni. Innentől kezdve veteményünk nem száradhat ki, mert az mindig jelentős veszteségekkel járhat. Ezt a veszteséget, hogy elkerüljem, önfenntartó módón állítom össze az edényeket, vagyis a párolgó víz lehetőleg ne kerüljön ki a légtérbe, hanem pl egy akvárium falán lecsorogva ismét, mint locsolóvíz jelenjen meg a magoncok alatt.  Így gyakorlatilag majdnem nincs veszteség, így a locsolással sem kell nagyon foglalkoznunk.  Elegendő havonta ellenőrizni a nedvesség megfelelő szintjét. Természetesen a kialakítástól függően kisebb nagyobb vízveszteségek előfordulhatnak.dscn6239.jpg  A képen, egy téli vetésre kialakított akvárium látható, amelyben két nappali fény kibocsájtású, energiatakarékos izzó helyettesíti a nap fényét. A két izzó bekapcsolásakor, - amit egy időkapcsoló működtet - a hőmérséklet ideális szintre emeléséről is gondoskodik.

Gyakran feltett kérdések.

Mit kell tennem, ha a magoncok kikeltek?

Ugyanazt, mint eddig. Figyelni, hogy az ültető közeg ne száradjon ki, a gombafertőzésekre időben felfigyelni, és beavatkozni. Csodálni a kis növényeket, ahogy hétről-hétre egyre nagyobbak, szebbek lesznek. 

Nem pusztulnak el a sok locsolástól?

Hisz mégiscsak kaktuszok, azok nem szeretik a vizet!

Nem pusztulnak el, de ha kiszáradnak, akkor igen. A kaktuszok szeretik a vizet, de csak a megfelelő időben. Egyszer magoncaimat télen kint hagytam a kaktuszházban és mivel még nagyon kicsit voltak, ezért úgy döntöttem, hogy locsolom őket, holott csak 3-5 fokra állítottam a termosztátot. Ennek ellenére nem volt jelentős veszteség közöttük. 

Mikor ültethetem ki őket?

A kitűzdelés fontos feltétele a gyorsabb, egészségesebb növekedésnek. A magok kiszórásánál nem tudunk egyenletes sortávolságot tartani, így könnyen előfordulhat, hogy magjaink szinte egymáson, vagy nagyon közel egymáshoz kezdenek el növekedni. Élettér nélkül azonban ilyenkor növekedésük igencsak lelassul. Az első tövisek megjelenése után kitűzdelhetőek a magoncok, de nem feltétlen kell velük kapkodni. dscn6215.jpgEgy évesen, a következő tavasszal biztonsággal elvégezhetjük ezt a feladatot. Ha majd tapasztalatot szerzünk, akkor akár télen is nekikezdhetünk ennek a munkának, mert az egyre több kaktusz mellett, bizony tavasszal nem sok időnk marad erre az időt rabló feladatra.

Hány év múlva virágoznak?

Tudom, a legszebb az lenne, ha azonnal virágba borulna magvetésünk, de ez csak álmainkban lehet így. Mint tudjuk, néhány nemzetség képes akár 1-2 évesen is virágozni, de vannak néhányan, amelyek csak 10-20 vagy akár 40 évesen kezdenek el virágot bontani. Léteznek azonban olyan fajok is, amelyek saját magvetésünk esetén, virágjait soha nem láthatjuk meg. Javaslom, érdeklődjön segítőkész gyűjtőknél.

Gombafertőzés esetén mi a teendő? 

Az időben észlelt gombafertőzés esetén még van lehetőségünk beavatkozni. Az első lehetőség, ha magjainkat nem egy közös ládában neveljük, hogy a fertőzött cserepet kiemeljük és egy meleg, száraz helyre tesszük. Megvárjuk, míg a földkeverék kissé kiszárad, és ha szerencsénk van, akkor a gomba hamarabb pusztul el, mint kis magoncaink, akkor óvatos öntözéssel ismét nedvesíthetjük talajukat.  

Másik lehetőség, hogy gombaölős vízzel lepermetezzük az érintett területet, de tapasztalatom szerint, ez nem mindig vezet eredményre. 

Jokhel Csaba

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.