Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Saguaro, a Nap gyermeke

(részletek)

 

Merengve bámul a nagy semmi közepén

Tövisbe bújt bőre barnul a Nap hevén

Tűri jámboran, sőt, lassan nyúlik felé

Karjaival készül tán karolni belé

 

Vaskos alakját rég múlt idők faragták

Goromba tövisek bársonyát szaggatták

Így élhette túl a már réges rég elhalót

És nem egy, hanem sok szeszélyes századot

 

A Nap teremtette a forró síkságra

Hogy hirdesse, szükség van rá e világra

Rettentő oszlopát a föld alig bírja

Szomját a felhőkből csak cseppekben oltja

 

 

 

Kiss Csaba

Érd, 2013. március 9.

 A folytatás a Kaktuszkörkép 2013 év végén megjelenő 2. számában olvasható!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.